„Ma, mikor visszagondolok az elmúlt évekre, látom, hogy ezek nem csak az elmúlás évei voltak, hanem az alkotás évei is.” Szent II. János Pál pápa
Ünnepi megemlékezésre, majd kötetlen beszélgetésre hívták a hódmezővásárhelyi Kertvárosi Katolikus Óvodába azokat az az egykori, volt kollégáikat, akik legalább öt esztendőt töltöttek az intézményben, illetve az egyházmegye intézményeinek igazgatóit, társintézmények vezetőit.
Az ünnepségen Dr. Lipcsei Imre Főigazgató Úr köszöntötte a vendégeket, az óvodai nevelés fontosságát hangsúlyozva.
Jelen volt Franciszti Mihályné óvodapedagógus, majd szakfelügyelő, később oktatási referens, az intézmény első vezetője, aki az óvoda létrejöttét szorgalmazta. Virággal köszöntötte egykori óvodása, aki most szülőként, már két gyermekének is ezt az óvodát választotta.
Patócsné Kőrösi Katalin igazgató a vendégek köszöntését követően emlékezésre hívta a jelenlévőket, szeretettel gondolva azokra a kollégákra, akik már nincsenek közöttük.
Megemlékeztek az óvoda védőszentjéről, Mária Magyarok Nagyasszonyáról, a gyermekek virágot helyeztek el az óvodapedagógusok énekkísérete mellett. Erre az alkalomra a nagycsoportos gyermekek rajzaikon örökítették meg Mária Magyarok Nagyasszonyát. A szép, kifejező ábrázolásban megjelenő, Máriáról készült rajzaikat kiállítottuk.
Ezt követően az igazgatónő részben mesei szövegkörnyezetbe helyezve tekintett vissza az 1974.-ben épült óvoda történetére, szakmai eredményeikre, fejlesztésekre, az itt zajló eseményekre, további kihívásokra.
Hangsúlyozta, hogy az elődeik olyan magas színvonalat alapoztak meg, ami elismertté tette az intézmény, s a mindenkori pedagógusok számára erkölcsi kötelesség ezt tovább folytatni.
Az ismertetőben kiemelte, hogy jelentős fordulatot jelentett mindnyájuk életében a 2007.-ik esztendő, amikor egyházi kezelésbe került az óvoda. Elmondta, hogy a kezdeti bizonytalanságuk után büszkék arra, hogy a katolikus egyház számot tart a munkájukra.
Hálás köszönetüket fejezte ki Főigazgató úr részére azokért a jelentős felújításokért, támogatásért, mely a mögöttük álló esztendők alatt megtörténtek:
- udvari játékok telepítése
- az óvoda épületének energetikai felújítása, külső nyílászárók cseréje
- belső nyílászáró csere, a belső tér teljes felújítása, napellenzők cseréje
- holland pázsit telepítése az udvarok jelentős részén
A fenntartói változással együtt gazdagodott az intézmény szakmai élete is. Programjaikat egész évben a családokkal való együttműködésre alapozzák, megszólítva valamennyi családtagot.
Kiemelt szerepet kapnak a vallási ünnepek, a vallási témájú tematikus foglalkozások, képzések, melyeknek köszönhetően úgy a gyermekek, mint a felnőttek lelki élete folyamatosan erősödik, gyarapszik.
Emellett nem feledkeznek el a néphagyományokról sem, rendszeresen szerepet kapnak a hétköznapok során.
Végezetül reményét fejezte ki, hogy az óvoda eddigi tartalmas élete Isten áldásával tovább folytatódik, még több évtizeden keresztül!
Zárszóként Ferenc pápát idézte: „Legyünk láncszemek, amelyek összekapcsolnak minket.”
Az óvodapedagógusok énekkarának előadásával fejeződött be az ünnepi beszéd.
A visszatekintés után felkérte Antal Imre plébános atyát, aki még rövid ideje szolgál Hódmezővásárhelyen, hogy leplezzék le közösen azt az összetartozást kifejező, szőlő alakú domborművet, melynek egy-egy szőlőszemén a valaha itt dolgozó kollégák nevei olvashatók.
Imre atya megható beszéddel köszöntötte a jelenlévőket, beszélt a gyermeknevelés fontosságáról, a gyermekeket nevelő pedagógusok szerepéről.
Ezután az igazgatóval közösen leleplezték a domborművet.
Az ünnepi beszédet követően a Halacska nagycsoportosok színes, gyermek dalos-játékokból összeállított, szüreti hangulatú ünnepi műsorral köszöntötték a meghívottakat.
Végezetül agapéra, illetve régi képekből összeállított filmvetítésre, kötetlen beszélgetésre invitálták a vendégeket.
A kötetlen beszélgetés ideje alatt lehetőség nyílt az évforduló alkalmából megszervezett régi játékokból, használati tárgyakból, hangszerekből, mesekönyvekből és az óvodapedagógusok alkotásaiból összeállított kiállítás megtekintésére.